Svédországban Forsmark közelében, kristályos kőzetben, 60 m mélységben a Balti-tenger alatt építettek meg a hulladéktárolót (SFR). A létesítmény 1988 óta üzemel. Itt helyezik el az atomerőművek üzemeltetéséből származó összes rövid élettartamú, kis és közepes aktivitású, ill. az orvosi, az ipari és a kutatási alkalmazásokból eredő radioaktív hulladékot. A tárolóban négy kamrát és egy silót alakítottak ki a különböző típusú hulladékok elhelyezésére. A közepes aktivitású hulladékokat – elsősorban a reaktor vizének tisztítására használt és a tárolóba történő szállítást megelőzően megszilárdított szűrőgyantákat – 25 m átmérőjű és 50 m magas betonsilóban helyezik el, melyet egy hengeres sziklakamrában alakítottak ki. A siló és a kőzet közti teret agyaggal töltötték ki, amely szigetelőként funkcionál a vízáramlással szemben. A silón belül a hulladékot függőleges aknákban helyezik el, melyeket utólag betonnal töltenek ki. A kisebb védelmet igénylő alacsonyabb aktivitású hulladékokat 160 m hosszú sziklakamrákban helyezik el. A tároló jelenlegi kapacitása 60.000 m3.

Finnországban 1992 óta Olkiluoto-ban üzemel a kis és közepes aktivitású hulladékok tárolója. A hulladékokat betonfalú silókban helyezik el, melyeket a kristályos alapkőzetben képeztek ki a felszíntől 70–100 m mélységben. A tárolót 40 év üzemeltetési hulladékának befogadására tervezték, ami 40.000 db 200 l-es hordót jelent. Az üzemeltetés befejeztével az alagutakat tökéletesen lezárják, ezt követően nincs szükség a tároló ellenőrzésére. A biztonságot az sem veszélyeztetné, ha valamelyik gát meghibásodna: a többi gát is elegendő a biztonság garantálására. A tároló kialakítása lehetővé teszi a bővítést az atomerőmű leszereléséből eredő hulladék befogadására.

Egy hasonló tároló épült 110 m mélységben a Loviisa-i atomerőmű közelében, melyet 1998-ban nyitották meg. A befogadó kőzet gránit. Megteremtették a tároló későbbi bővítésének lehetőségét az erőmű leszereléséből származó hulladékok elhelyezésére.

Norvégiában a Himdalen-i tárolót 1999-ben nyitották meg. A hulladéktárolót kristályos kőzetben (gránit) 50 m-rel a felszín alatt egy hegyoldalban alakították ki. A radioaktív hulladékkal telt csomagok (hordók) elhelyezésére négy sziklakamrákhoz egy 150 m hosszú, enyhén lejtős alagút vezet. A radioaktív hulladékok elhelyezésére négy db sziklakamrában kialakított beton tárolócella szolgál. A négy kamrasor közül három a végleges elhelyezés, míg a negyedik az átmeneti tárolás céljaira szolgál. Minden egyes sziklakamrában négy betoncella található. A cellákon belül a hulladékkal telt hordókat négy, egymás fölé helyezett rétegben helyezik el. Minden egyes réteg megteltét követően kibetonozzák a hulladékhordók közötti szabad területet, a negyedik sor megteltét követően pedig egy monolit betonszerkezetet alakítanak ki. A tervek szerint a létesítmény 2030-ig fog üzemelni, ezt követően a tároló szabad üregeit visszatöltik, majd pedig az egészet lezárják.